Anthony de Mello: Bebörtönözöttség
- Te roppant büszke vagy az intelligenciádra - szólt a Mester az egyik tanítványhoz. - Olyan vagy, mint az az elítélt, aki büszke a börtöncellájának nagyságára.
Anthony de Mello: Gépiesség
Egyszer a Mester azt kérdezte tanítványaitól, hogy melyik a fontosabb, a bölcsesség vagy a cselekvés. A tanítványok egyhangúlag válaszoltak:
- A cselekvés, természetesen. Mi haszna van annak a bölcsességnek, amelyik nem nyilvánul meg a cselekvésben?
- És mi haszna van- kérdezte a Mester - annak a cselekedetnek, amelyik egy meg nem világosult szívbõl származik?
Anthony de Mello: Szótlanság
- Mi a haszna a tanulástoknak és az áhítatotoknak? Bölcs lesz-e a szamár attól, hogy könyvtárban él, vagy szentté válik-e a templomban lakó egér?
- Mire van hát szükségünk?
- Szívre.
- Hogy szerezhetjük meg?
A Mester nem szólt semmit. De mit is mondhatott volna, amibol nem kreáltak volna tudományt, vagy nem tették volna meg áhítat tárgyává?
Anthony de Mello: Okozati viszony
Mindenki nagyon meglepõdött a Mester modern hasonlatán:
Az élet olyan, mint egy autó.
Csendben vártak, mert tudták, hogy a magyarázat sem várat magára sokáig.
- Igen, igen – mondta nagy sokára. – Az autóval messzi tájakra utazhatunk.
Újabb csend.
- De a legtöbb ember elébe fekszik, hagyja, hogy keresztülrohanjon rajta, s aztán szidja az autót a balesetért.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése