2008. július 14., hétfő

A KERUBI VÁNDORBÓL

A rózsa nem kutat, virágzik, mert virágzik,
nem tud magáról és nem kérdez és nem vitázik.
Mindez játék, mit az istenség szava éltet:
saját magának ő gondolta ki a létet.
Mondják, mindene van, s koldus néki az ember:
jó, de hát mit akar az én szegény szívemmel?
Megállj! Hová rohansz? Tebenned van a menny,
másutt meg nem leled az Istent sohasem.
Imádkozunk: Uram, te döntesz, senki más –
s íme ő nem akar, ő örök hallgatás.
Ember, míg vágyod az Istent a hit tüzében,
addig az ereje még nem járt át egészen.
Istenhez a szív egyszerűen benyit;
ész és szellem soká vár, míg beengedik.
Egy menyasszonyi csók Istennek több lehet,
mint a sok munka, mely napszámért sírba megy.
Ember, amit szeretsz, azzá lesz változásod;
istenné, ha hiszed, földdé, ha azt imádod.
Angelus Silesius

2008. július 4., péntek

Meghallgatott imádság

Erőt kértem az Úrtól, –
s ő nehézségeket adott,
melyeken megedződtem.

Bölcsességért imádkoztam, –
és problémákat adott,
melyeket megtanultam megoldani.

Előmenetelt óhajtottam, –
gondolkodó agyat és testi erőt kaptam,
hogy dolgozzam.

Bátorságot kértem, –
és Isten veszélyeket adott,
melyeket legyőztem.

Szeretetre vágytam, –
és kaptam az Úrtól bajba jutott embereket,
hogy segítsek rajtuk.

Kegyes jóindulata helyett
alkalmakat kaptam a jóra.

Semmit nem kaptam,
amit kértem,
és mindent megkaptam,
amire szükségem volt.

Meghallgatta imádságomat!

2008. július 3., csütörtök

Lábnyomok

Egy éjjel a férfinak volt egy álma. Azt álmodta, hogy Istennel sétál a tengerparton.
Az égen felvillantak életének pillanatai.
Minden jelenetben 2 pár lábnyomot látott a homokban :
Az egyik az övé volt, a másik Istené.
Észrevette, hogy életének ösvényén sokszor csak egy pár lábnyom volt, és azt is észrevette, hogy ezek életének legnehezebb és legszomorúbb periódusában történtek.
Ez egy kissé zavarta, ezért megkérdezte Istent :
Uram, azt mondtad : ha egyszer elhatározom, hogy követlek Téged, Te velem leszel az egész úton. Azonban észrevettem, hogy életem legnehezebb időszakában csak egy pár lábnyom van.
Nem értem, miért hagytál el amikor a legjobban szükségem volt Rád ?

Isten válaszolt : Egyetlen, drága gyermekem, szeretlek és soha nem hagynálak el szenvedésed és megpróbáltatásod alatt.
Amikor csak egy pár lábnyomot látsz, az akkor volt, amikor a karomban vittelek.

2008. július 2., szerda

Idézet

Az élet titka nem abban áll, hogy minden a tied, amit akarsz,

hanem, hogy mindent akarsz, ami a tiéd!