2017. október 13., péntek

Reggeli fohász a Waldorf iskolában

Van Debrecenben egy iskola, ahol a napot ezzel a fohásszal kezdik:
A világba nézek én
Melyben ragyog a napfény
Hol csillagok szikráznak
Hol nyugodnak a kövek
Hol élve nő a növény
És érezve él az állat
Hol lelkében a Szellem
Az Embernek otthont ad
A lelkembe nézek én
Mely a bensőmben él
Isten szelleme szövi át
A nap és a Lélek fényét
A távlatokban odakint 
És a mélységekben odabent
Ó Istenem hozzád fordulok
Kérlek add, hogy erő és áldás
Munkában, tanulásban
Bensőmben növekedjék

1 megjegyzés:

M írta...

Egész pontosan:

"A világba nézek én,
melyben ragyog a napfény.

Hol csillagok szikráznak,
hol nyugodnak a kövek.
hol élve nő a növény
és érezve él az állat.

Hol lelkében az ember
a szellemnek otthont ad.
A lelkembe nézek én,
mely a bensőmben él.

Isten szelleme szövi át
a Nap és a Lélek fényét.
A távlatokban odakint,
s a mélységekben idebent.

Ó, Istenem, hozzád fordulok
Kérlek, add, hogy erő és áldás
munkához és tanuláshoz
bensőmben növekedjék."