Nem a jó és jámbor élet van alakító hatással a leendő ember jellemére, nem is a pedagógiai igazságok sulykolása, hanem éppen a legerőteljesebb hatással van a jellemre a szülők és a nevelők érzelmi beállítódása, amelynek maguk sincsenek a tudatában. A szülők közti leplezett diszharmónia, egy titkolt gond, elfojtott titkolt vágyak az emberben mind bizonyos érzelmi állapotot idéznek elő ennek külső jeleivel egyetemben, amelyek lassan, de biztosan beszivárognak a gyermek lelkébe – anélkül, hogy tudna róluk –, és ott létrehozzák ugyanazt a beállítódást és vele együtt ugyanazokat a reakciókat a környezetből érkező ingerekre. Tudjuk, hogy búskomor, melankolikus emberek társaságában magunk is deprimáltak leszünk. Egy nyughatatlan természetű, ideges ember nyugtalansággal, az elégedetlen ember elégedetlenséggel fertőzi meg környezetét és így tovább. Ha már mi, felnőttek is ennyire érzékenyen reagálunk az efféle környezeti hatásokra, hogyan várhatnánk többet a gyermektől, akinek a lelke lágy és alakítható, mint a viasz! Az apa és az anya személyiségének bélyege mélyen belenyomódik a lélekbe, annál mélyebben, minél érzékenyebb és alakíthatóbb a gyermek. A gyermekben így minden tudattalanul visszatükröződik, még ha olyan dolgokról van is szó, amelyekről sohasem beszéltek előtte...
A gyakori és sokszor igen mély pubertáskori depressziók itt kezdődnek: olyan szimptómák ezek, amelyek az új helyzethez való alkalmazkodás nehézségeiben gyökereznek. Az ifjú ember mindenekelőtt megpróbál olyan messzire elszakadni a családtól, amennyire csak lehetséges, sőt talán a szüleitől is elidegenedik, lelke mélyén, legbelül viszont továbbra is erősen kötődik szüleinek a képéhez...
A barátkozással és a szerelemmel kapcsolatos első kísérleteket igen erőteljesen alakítja a szülőkhöz való viszony, és ezekben a kísérletekben rendszerint megmutatkozik, hogy mennyire erősek a családi konstelláció hatásai. Nem ritka eset például, hogy egészséges férfi, akinek az anyja hisztérikus, hisztérikát vesz feleségül, vagy iszákos apa leánya iszákos férfit választ férjnek.
A gyakori és sokszor igen mély pubertáskori depressziók itt kezdődnek: olyan szimptómák ezek, amelyek az új helyzethez való alkalmazkodás nehézségeiben gyökereznek. Az ifjú ember mindenekelőtt megpróbál olyan messzire elszakadni a családtól, amennyire csak lehetséges, sőt talán a szüleitől is elidegenedik, lelke mélyén, legbelül viszont továbbra is erősen kötődik szüleinek a képéhez...
A barátkozással és a szerelemmel kapcsolatos első kísérleteket igen erőteljesen alakítja a szülőkhöz való viszony, és ezekben a kísérletekben rendszerint megmutatkozik, hogy mennyire erősek a családi konstelláció hatásai. Nem ritka eset például, hogy egészséges férfi, akinek az anyja hisztérikus, hisztérikát vesz feleségül, vagy iszákos apa leánya iszákos férfit választ férjnek.
GW. 2. köt. 495-496. old.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése