2008. november 1., szombat

Útravalóul - (ősi ír áldás)

Útravalóul

„Áldott legyen a Fény, mely Rád világít
és a Fény, mely Benned van.
Az áldott napfény sugározzon be Téged
és melegítse fel szívedet, míg úgy nem lobog, mint a kandallók tüze.
Így minden idegen melegedni jöhet Hozzád és minden barátod is.

Sugározzék szemedből a fény,
mint ablakokba állított gyertyák fénye, mely a viharban a vándorlókat hívogatja.
Áldott legyen a Rád hulló lágy, édes eső.
Hulljanak lelkedre a cseppek és csalogassák ki a virágokat, hogy illatukkal
megteljék a levegő.

De áldott legyen a nagy vihar és rázza meg lelkedet,
hogy fényesre és tisztára mossa és sok kis tavacskát hagyjon hátra,
miben megcsillan az ég kékje és időnként egy csillag is.

Legyen áldott a Föld, az egész földkerekség,
hogy mindenütt kedvesen fogadjon bármerre is vezessen utad.

Legyen puha a föld, mikor terhétől fáradtan lepihensz
és legyen könnyű, amikor majd kint fekszel alatta.
Olyan könnyen terüljön el fölötted, hogy lelked kiröppenhessen felfelé
és elérje útja végén az ISTENT!”
(ősi ír áldás)

Nincsenek megjegyzések: