...
Hiszen amikor az Isteni Ige egy gondolata egy emberrel már kapcsolatba lépett és szavakban fejeződött ki, vajon ő vagy a többi ember nem tud-e majd újból kapcsolatba kerülni ugyanezzel a gondolattal a Világegyetemben? Abból, hogy egy gondolat megérintette, és ő ezt kifejezte, nem következik, hogy az a gondolat saját magántulajdonába kerül. Ha magáénak tekinti és megtartja azt, hogyan nyerhet helyet ahhoz, hogy más hasonlót kapjon? Ahhoz, hogy többet kapjunk, oda kell adni azt, amit kaptunk. Ha megtartjuk, stagnálás következik, és olyanok leszünk, mint az a vízikerék, melyet a víz energiája emel föl, de hirtelen, saját elhatározásából egyszer csak visszatartja a vizet, ami eddig megforgatta. Csakhamar mozdulatlanná válik a tehetetlen vízben. Arra van szükség, hogy a víz szabadon folyjon a keréken keresztül, hogy hasznára legyen annak az energia létrehozásában. Ugyanígy van ez az emberrel is. Isten gondolataival kapcsolatba lépve ki kell, hogy fejezze azokat ahhoz, hogy hasznára legyenek. Meg kell, hogy engedje mindenkinek, hogy hasonlóan cselekedjen, azért, hogy növekedhessen és fejlődhessen, ahogyan azt ő maga is teszi.
...
