Útravalóul
„Áldott legyen a Fény, mely Rád világít
és a Fény, mely Benned van.
Az áldott napfény sugározzon be Téged
és melegítse fel szívedet, míg úgy nem lobog, mint a kandallók tüze.
Így minden idegen melegedni jöhet Hozzád és minden barátod is.
Sugározzék szemedből a fény,
mint ablakokba állított gyertyák fénye, mely a viharban a vándorlókat hívogatja.
Áldott legyen a Rád hulló lágy, édes eső.
Hulljanak lelkedre a cseppek és csalogassák ki a virágokat, hogy illatukkal
megteljék a levegő.
De áldott legyen a nagy vihar és rázza meg lelkedet,
hogy fényesre és tisztára mossa és sok kis tavacskát hagyjon hátra,
miben megcsillan az ég kékje és időnként egy csillag is.
Legyen áldott a Föld, az egész földkerekség,
hogy mindenütt kedvesen fogadjon bármerre is vezessen utad.
Legyen puha a föld, mikor terhétől fáradtan lepihensz
és legyen könnyű, amikor majd kint fekszel alatta.
Olyan könnyen terüljön el fölötted, hogy lelked kiröppenhessen felfelé
és elérje útja végén az ISTENT!”
(ősi ír áldás)
A boldogságot csak az bírja el, aki elosztja. A fény csak abban válik áldássá, aki másnak is ad belőle. [Hamvas Béla]
2008. november 1., szombat
Szent Ferenc Naphimnusza
Szent Ferenc Naphimnusza
Sohasem volt papnövendék és felszentelt pap sem)
Leghatalmasabb és édes jó Urunk
Tied a dicsőség, hálánk, szavunk.
Feléd tárulkozik s Tied mind, mi él.
a méltatlan ember is, mikor Rólad beszél.
Dicsértessél Uram mindentől, ki vagy,
icsérjen tündöklő bátyánk is, a Nap,
elyből világosság fény és nappal fakad,
Egyetlenünk, kiben elrejtetted Magad,
hatalmas Úr, ő hinti aranyad!
Dicsértessél Uram szép Hold-nénénkért,
csillagok lágy sugaráért egyként.
Dicsértessél Uram, húgocskánk a Szél
pajkos erejéért, ahogy űzi szeszély,
de ki éltet, éleszt s ki kezed által él.
Dicsértessél Uram – testvérkénk a Víz
tiszta, jó hűséért, mely ajakunkon az íz.
Dicsértessél Uram, bátyánkért – a Tűz
bús éjszakát s félelmet messze űz,
mily erős, vidám, hatalmas és derűs!
Dicsértessél Uram, testvérünk a Föld
anyánk is, ki táplál ruház, betölt,
gyümölcsöt ád, herbát s virágpalástot ölt.
Áldás és dicséret értük én Uram,
hálás alázattal szívünk telve van.
Dicsértessél Uram, azok által is,
kikben megbocsájtó szeretet lakozik,
kik békén hordanak szenvedést és csapást;
leghatalmasabb Úr, add nékik koronád!
S dicsértessél Uram nénénkért, a Halált
el nem kerülheti halandó, rátalál.
Jaj azokért, kik bűnnel hulltak sírba;
áldottak, kik utad járták Benned bízva,
azoknak a Halál többé már sosem árt.
Sohasem volt papnövendék és felszentelt pap sem)
Leghatalmasabb és édes jó Urunk
Tied a dicsőség, hálánk, szavunk.
Feléd tárulkozik s Tied mind, mi él.
a méltatlan ember is, mikor Rólad beszél.
Dicsértessél Uram mindentől, ki vagy,
icsérjen tündöklő bátyánk is, a Nap,
elyből világosság fény és nappal fakad,
Egyetlenünk, kiben elrejtetted Magad,
hatalmas Úr, ő hinti aranyad!
Dicsértessél Uram szép Hold-nénénkért,
csillagok lágy sugaráért egyként.
Dicsértessél Uram, húgocskánk a Szél
pajkos erejéért, ahogy űzi szeszély,
de ki éltet, éleszt s ki kezed által él.
Dicsértessél Uram – testvérkénk a Víz
tiszta, jó hűséért, mely ajakunkon az íz.
Dicsértessél Uram, bátyánkért – a Tűz
bús éjszakát s félelmet messze űz,
mily erős, vidám, hatalmas és derűs!
Dicsértessél Uram, testvérünk a Föld
anyánk is, ki táplál ruház, betölt,
gyümölcsöt ád, herbát s virágpalástot ölt.
Áldás és dicséret értük én Uram,
hálás alázattal szívünk telve van.
Dicsértessél Uram, azok által is,
kikben megbocsájtó szeretet lakozik,
kik békén hordanak szenvedést és csapást;
leghatalmasabb Úr, add nékik koronád!
S dicsértessél Uram nénénkért, a Halált
el nem kerülheti halandó, rátalál.
Jaj azokért, kik bűnnel hulltak sírba;
áldottak, kik utad járták Benned bízva,
azoknak a Halál többé már sosem árt.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)